Richard Gere 100 dolláros bankókat osztogatott hajléktalanoknak? Ez a hír igazán meglepő és figyelemfelkeltő! Az ilyen cselekedetek nemcsak a rászorulóknak nyújtanak segítséget, hanem felhívják a figyelmet a társadalmi problémákra is. Képzeljük el, hogy e

A színész szívét mélyen megérintették a hajléktalanokkal kapcsolatos élmények, amelyeket a film forgatása alatt szerzett, de nem kezdett el 100 dolláros bankjegyeket osztogatni minden egyes hajléktalannak, aki az útjába került.

Az alábbi bejegyzést 2024 októbere óta több mint 3000 felhasználó osztotta meg a Facebookon:

Richard Gere: Amikor hajléktalannak öltözve leültem New York forgalmas utcáin, senki sem ismert fel. Ekkor valóban átéltem, milyen érzés lehet ilyen helyzetbe kerülni. Az emberek szégyenlősen végigpillantottak rajtam, majd sietve továbbhaladtak. Csak egyetlen hölgy volt, aki annyira megsajnált, hogy megállt mellettem, és adott egy kis ételt.

Ez egy olyan élmény volt, amely örökre bevésődött a memóriámba. Sokszor hajlamosak vagyunk eltérni a valóságtól, és megfeledkezni arról, mennyire szerencsések vagyunk. Nem lenne szabad, hogy ez ennyire magától értetődő legyen számunkra. Amikor pedig valaki rászorul a támogatásunkra, kötelességünk lenne kinyújtani a kezünket.

Ezért aznap, miután befejeztem a dolgomat, körbejártam a környék utcáit, és mindazoknak a hajléktalanoknak, akikkel összefutottam, ennivalót és 100 dollárt adtam. A reakciójuk lenyűgöző volt; sokan a könnyekig meghatódva köszönték meg a segítséget.

Lépj előre, és válj azzá a változássá, amelyet a világban megálmodtál!

Richard Gere

A történet nem új, de rendre felbukkan a közösségi oldalakon annak ellenére, hogy a Snopes már 2015-ben foglalkozott a sztorival.

A tényellenőrző portál írója kiemeli, hogy Richard Gere valóban megformálta egy hajléktalan karakterét az "Elfelejtett idő" című filmben. Ráadásul a film rendezője, Oren Moverman, a forgatás során arra kérte a színészt, hogy tapasztalja meg a koldulás valóságát New York utcáin.

Az interjúk során Moverman megosztotta azt a figyelemre méltó élményt, amely a fent említett szövegben is szerepel: a hajléktalanként kolduló Gere esetét, aki 40 perc alatt senkitől sem kapott pénzt, és még csak fel sem ismerték. Ez a kísérlet arra világított rá a színész számára, hogy a hajléktalanok folyamatosan jelen vannak körülöttünk, ám a legtöbben már észre sem vesszük őket.

Egy másik anekdota - amelyről a New York Post akkoriban még fényképet is közölt - arról ad hírt, hogy a hajléktalannak beöltözött színész egy alkalommal még egy jótékonysági élelmiszercsomagot is kapott egy nőtől, aki a forgatás során ilyen csomagokat osztogatott a környéken.

A fenti szövegnek az a része azonban, amelyben Gere arról beszél, hogy minden hajléktalannak 100 dollárt adott, megerősítetlen. A történet eredetileg egy nemhivatalos rajongói oldalon jelent meg. Amikor Gere-t és Movermant ennek hitelességéről kérdezték egy facebookos kérdezz-felelek beszélgetésben, Gere a sztorit kitaláltnak nevezte (az ezzel kapcsolatos részlet a 17. perctől hallható).

Tehát nem egy meghatározott Gere-idézetet idézünk, hanem valaki más már létező történeteit gyűjtötte össze, majd egy fiktív csavarral tette őket még izgalmasabbá.