Szijjártó Péter újabb orosz kitüntetésének átvétele izgalmas fejleményeket hozott a politikai porondra. Az esemény nemcsak a magyar-orosz kapcsolatokat érinti, hanem szélesebb kontextusban is érdekes diskurzusokat generál a nemzetközi politikai színtéren.

Magyarország úgy szerezte be az orosz gázt, mintha nem lenne más választása.

A Reuters által a Portfolio alapján készített összegzés szerint az Európai Unióba irányuló orosz gázexport 32 milliárd köbméterre nőtt, ami a tavalyi évhez képest 13 százalékos emelkedést jelent. Ez azt is jelzi, hogy az uniós államokba még mindig körülbelül egymilliárd köbméterrel több gáz érkezett, mint Kínába.

A hírek szerint az emelkedés mögött jelentős tényezőként szerepel, hogy 2023 októbere és 2024 szeptembere között Magyarországra lényegesen több orosz gáz érkezett a Törökországon, Bulgárián és Szerbián át haladó déli tranzitvonalon, mint amennyit a magyar-orosz hosszútávú szerződés alapján előre jeleztek. A szerződés szerint évente 3,5 milliárd köbméter gáz szállítása volt tervezve, ám ezen időszak alatt Magyarország összesen 7,8 milliárd köbmétert importált ezen a csatornán.

2024 decemberében az unióba irányuló orosz gázexport továbbra is emelkedett a tavalyi évhez viszonyítva. Naponta átlagosan 91,3 millió köbméter orosz gáz érkezett, amely a déli és az Ukrajnán áthaladó útvonalakon érkezett. Ez a mennyiség 7 százalékkal haladta meg a 2023. decemberi adatokat.

A magyar gázimport növekedését részben az magyarázza, hogy Magyarország közvetítő szerepet tölt be, lehetővé téve más európai országok számára az orosz gáz beszerzését. Ezen a folyamaton keresztül, például Ukrajnába is eljutottak a kerülőúton érkező orosz gázmennyiségek, amelyeket részben továbbértékesítettek.

Az orosz gázexport jövője januártól kérdéseket vet fel, mivel Ukrajna január 1-jétől leállítja az orosz gáz tranzitját. Ezt a döntést Szlovákia is kifogásolta, Robert Fico miniszterelnök pedig figyelmeztette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy válaszlépéseket fog eszközölni.

Related posts