A tiltások helyett sokkal hasznosabb lenne, ha az iskola a tudatos képernyőhasználatra nevelne minket.
Egy amerikai kutatás alapján 2021-ben a 13 és 18 év közötti fiatalok átlagosan napi 8 óra 39 percet töltöttek képernyők előtt. Érdemes megjegyezni, hogy ez az idő nem tartalmazza a tanulással eltöltött órákat, sem az iskolában, sem otthon. Ezt a megdöbbentő adatot Nagy Péter, a Bethesda Gyermekkórház gyermek- és ifjúságpszichiátere osztotta meg a Republikon Intézet és az Ezer Gyerek Egyesület közös konferenciáján.
Ez a rengeteg idő úgy jön ki, hogy ha valaki például X-Boxozás közben párhuzamosan a telefonját is nyomkodja, az az idő kétszeresen számít. A 12 év alattiak "rekreációs képernyőhasználata" a négy évvel ezelőtti adatok szerint 5 óra 33 perc volt. A pszichiáter szerint ez több szempontból is tudományosan bizonyított problémát okoz a gyerekek egészsége és jólléte szempontjából. Az egészen kicsi gyerekek elé például a szülők legtöbbször azért rakják a telefont, mert azt tapasztalják, hogy ettől megnyugszanak, de ilyenkor valójában csak elterelődik a figyelmük, és nem alakul ki valódi stratégiájuk önmaguk megnyugtatására. Emellett okozhat különböző hangulati problémákat, depressziós tüneteket a túlzott képernyőhasználat, és az alvásminőségre is rossz hatással lehet, különösen az esti "kütyüzés". Mindez pedig hosszú távon más egészségügyi problémákhoz, elhízáshoz, szív- és érrendszeri problémákhoz is vezethet - hangzott el a Csapdába ejtett generáció? - Gyerekek a digitális világban címmel rendezett konferencián.
A digitális cumi ártalmai
Nagy Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi agy rendkívüli alkalmazkodóképességgel bír, ami evolúciós szempontból óriási előnyt jelent. Ugyanakkor, amikor a gyerekek a TikTok rövid videóinak világába merülnek, agyuk ehhez a formátumhoz szokik, ami jelentősen megnehezíti számukra a hosszabb, összetettebb feladatok, például egy matekóra befogadását. A pszichiáter továbbá jelezte, hogy kutatások szerint a telefon csupán a jelenléte is képes rontani a figyelmi képességeinket. Ha pedig egy feladat közben üzenetek érkeznek, a hibázás valószínűsége drámaian megnő.
"Figyelem nélkül a világ üres, mint egy elfeledett mesekönyv" - Az okostelefonok már a babakocsikban is jelen vannak, és a legkisebbeknél is felfedezhető a virtuális autizmus hatása.
Az előadás utáni diskurzus során a résztvevő szakértők egyhangúlag megállapították, hogy a szülők szerepe kulcsfontosságú. Először nekik kell átgondolniuk a saját szokásaikat, és tudatosabban kell kezelniük az okoseszközök használatát. Végül is ők azok, akik elsőként adják a gyerekük kezébe a telefont, így rajtuk múlik, hogy mikor, milyen célból és milyen keretek között teszik ezt. Ezért elengedhetetlen, hogy felelősségteljesen éljenek ezzel a kontrollal, és tudatos döntéseket hozzanak. Balatoni József tanár hangsúlyozta, hogy a tiltás vagy az eszközök elvétele hosszú távon nem nyújt megoldást; a cél inkább a tudatos és okos használat elsajátítása kellene, hogy legyen. Szél Dávid pszichológus hozzátette, hogy a gyerekek nem maradnak le semmiről, ha később kapják meg a telefont, és amíg nem rendelkeznek saját okoseszközzel, a szülőknek meg kell őrizniük a kontrollt ebben a kérdésben. A szakértők véleménye szerint 2 éves korig semmilyen képernyős tartalom nem helyénvaló a gyerekek életében, az önálló használat pedig 8-9 éves kor előtt biztosan nem ajánlott. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus felhívta a figyelmet arra, hogy ebben az időszakban a gyerekek saját érdeklődési köreik kialakulása a legfontosabb.
"Tíz vagy húsz év elteltével valószínűleg mókásnak tűnik majd ez a szabályozás, és az is, aki ezt az ötletet megálmodta."
Manapság egyre gyakoribb, hogy a fiatalok tudatosan észlelik a digitális eszközök és a közösségi média káros hatásait, és próbálnak lépéseket tenni az online eltöltött idő csökkentése érdekében. Gyarmathy egy friss brit kutatást említ, amely arra világít rá, hogy a megkérdezett gyerekek 46 százaléka inkább egy internet nélküli világban élne.
A konferencia második kerekasztal-beszélgetésén az oktatás kihívásait és lehetőségeit vitatták meg, különös figyelmet szentelve a digitális világ szorítására. Halácsy Péter, a Budapest School iskolák alapítója már a beszélgetés elején hangsúlyozta, hogy 2025-re már nem csupán a problémákról, hanem a megoldásokról kellene diskurálni. A digitális eszközök helyes és hatékony integrációja az oktatási rendszerekbe elengedhetetlen, de a valódi kérdés az, hogy hogyan valósítható ez meg. Horváth Ádám, digitális oktatási szakértő, éles kritikát fogalmazott meg a jelenlegi oktatási struktúrával, a középiskolai felvételivel és az érettségivel kapcsolatban. Véleménye szerint ezek a rendszerek nem készítik fel a fiatalokat a valós élet kihívásaira, a munkaerőpiacon elvárt kompetenciákra. "A munkahelyeken azt várják el, hogy aktívan kommunikálj, kreatív megoldásokat találj és nyitott légy az új dolgokra, míg az iskola világában éppen az ellenkezőjét tanítják: hallgass, ne gondolkodj önállóan, és kövesd a már előre meghatározott utat" – mondta. Horváth szerint az oktatásnak alternatívát kell kínálnia a TikTok és hasonló platformok által nyújtott tartalmakkal szemben. Ehhez pedig alapvető, hogy a diákok ne unatkozzanak az iskolában, így elkerülhetjük, hogy a telefonhoz nyúljanak. Az új technológiák fényében az oktatás céljait újra kellene definiálni, és ha az iskolák képesek ezt sikeresen végrehajtani, akkor a jövőjük valóban ígéretes lehet.
"Az iskola egyre nehezebben tudja magához vonzani a gyerekek figyelmét, ám a megoldás nem abban rejlik, hogy kitiltjuk az okostelefonokat."
