Fedezd fel a hazai szakértők titkait, amelyek segítségével elképesztő mértékben növelheted a kerted gyümölcstermését! Ezzel a különleges módszerrel könnyedén túlszárnyalhatod a megszokott eredményeket, és szüretelhetsz bőséges, ízletes gyümölcsöket. Ne ha
A lelkes hobbikertészek valószínűleg már befejezték a téli metszési munkálatokat, ám akik még nem vágtak bele, azok sem maradtak le semmiről. Mielőtt azonban nekikezdenénk, fontos, hogy áttekintsük, mely növények igénylik a metszést februárban. A HelloVidék Kósa Dániel gyümölcsszakértő kertészmérnök segítségét kérte, aki hasznos gyakorlati tanácsokkal látta el a kertészkedőket.
A téli metszés ideje elsősorban az almatermésűekre vonatkozik, amelyek közé az alma, körte, birs, naspolya tartozik. Ezeket a gyümölcsöket a mélynyugalom állapotában kell metszeni.
A mélynyugalom egy különleges biológiai állapot, amely a lombhullás végével veszi kezdetét, és genetikai programozás következménye. Ez a periódus fajonként és fajtánként eltérő hosszúságú lehet. Míg a kényszernyugalom a hőmérséklet változásainak hatására szűnik meg, a mélynyugalom nem reagál ilyen külső tényezőkre. Ebben az időszakban a növényekben leáll a nedvkeringés, így a fagy veszélye is elhárul. Kósa Dániel arra is figyelmeztetett, hogy a metszéseket olyan napokra érdemes ütemezni, amikor a nappali hőmérséklet meghaladja a 0 °C-ot.
Kósa Dániel szavaival élve, az almatermésű növények esetében a kombinált koronaforma a jellemző, amelynek kialakítását a metszés során figyelembe kell venni. Ahogyan a név is sugallja, ez a forma két eltérő stílust ötvöz magában. Az első lépés a metszés során egy álsudaras orsó vagy ágemeletes korona létrehozása, ami 2-3 emeleten keresztül valósul meg. Miután ez a struktúra elkészült, eltávolítjuk a sudarat, és nem helyettesítjük azt álsudaras növekedéssel – ezt a folyamatot katlanosításnak hívják. A metszést a frissen ültetett fáktól kezdjük, és évről évre haladunk, mindig figyelembe véve a koronaformát.
Az első év során a leglényegesebb feladat a drámai visszametszés végrehajtása és az első ágemelet kialakítása. Ezt úgy tudjuk megvalósítani, hogy a törzsön 4-6 rügyet hagyunk meg a kívánt magasság felett, majd az itt kibújó rügyekből formáljuk meg az első ágakat. Az ágaknak 3-5 hajtásra van szükségük, amelyeket egyenletes távolságra helyezünk el egymástól. Az első és második évben a fő cél az ágak metszése és alakítása, hogy egészséges, harmonikus növekedést érjünk el.
A második évben elkezdhetjük az álsudarat nevelni, amit körülbelül 80-100 cm magasra emelünk, és ugyanúgy, mint az ültetéskor, 4-6 rüggyel felette metsszük. Ezt addig folytatjuk, amíg a kívánt emeletszámot el nem érjük, végül pedig a katlanosítás során eltávolítjuk a sudarat, de már nem nevelünk újabbat.
A korona kialakítása általában 4-6 évet igényel, és ebben az időszakban a fa akár már termőre is fordulhat. Emellett a kialakítás során már az első gyümölcsök ízét is élvezhetjük.
Amikor a fa elérte a termőkort, és már kialakult a koronaformája, a további teendők jelentősen megváltoznak. Kósa Dániel hangsúlyozta, hogy az első lépés a fa alapos szemrevételezése, amely során ellenőrizzük, hogy nincsenek-e nem kívánatos, meredeken feltörő hajtások, valamint sérült vagy elszáradt részek, amelyeket érdemes teljesen eltávolítani. Kulcsfontosságú, hogy tisztában legyünk azzal, mely hajtásokból fejlődnek ki a termőrészek, és folyamatosan figyeljük azok arányát, hogy a fa termőegyensúlya ne boruljon fel.
A második lépésben a hajtásokat gondosan válogatjuk, és a hosszabbakat visszavágjuk. A vágás során figyeljünk arra, hogy a hajtás 1/3-át távolítsuk el, de indokolt esetben akár a felét is levághatjuk. Fontos, hogy a metszés mértékét körültekintően határozzuk meg, hiszen minél drasztikusabb a beavatkozás, annál intenzívebb lesz a következő évben a hajtások növekedése.
Ahogy a fa öregszik, a termőkarokat fiatalítani kell. Az ifjítást mindig egy-két kart végezve, fánként maximum két emeletet egyszerre, végezzük. Az idősebb fáknál a vastag ágak miatt a fiatalítást nem a tövükben végezzük, hanem inkább az alkarnyi ágaknál, ahol a legjobb eredményeket érhetjük el.
Egy kiemelkedően fontos tipp, hogy a metszés megkezdése előtt érdemes alaposan megélezni a használt szerszámokat. Ha pedig több fát is metszünk, javasolt, hogy két növény között alkoholos fertőtlenítővel tisztítsuk meg az eszközeinket. Ezzel nemcsak a szerszámok élességét, hanem a növények egészségét is megőrizzük.
A metszési folyamat során a fa típusától függően érdemes különböző eszközöket használni: metszőollót, karos ollót, valamint nagyobb fák esetén fűrészt is. Amennyiben a metszési seb területe meghaladja a 100 Ft-os érme méretét, elengedhetetlen a sebkezelő alkalmazása. Ez a lépés segít a seb zárásában, és megakadályozza, hogy a kórokozók bejussanak a növény szövetébe, hozzájárulva ezzel a fa egészségének megőrzéséhez.
A csonthéjas gyümölcsfák, mint például a kajszi, őszibarack, szilva, cseresznye és meggy metszését a pirosbimbós állapotban érdemes elvégezni. Kósa Dániel szakértő hangsúlyozza, hogy a metszés időzítése kulcsfontosságú, mivel a hideg időszakban a sebfelületeken keresztül terjedő gutaütés komoly fenyegetést jelent a fák egészségére. Az optimális metszési időpont megválasztása tehát hozzájárul a gyümölcsfák védelméhez és a későbbi bőséges terméshez.
A csonthéjas gyümölcsök koronaformája fajtánként változik. Az őszibarack és néhány kajszifajta esetében a katlan forma a jellemző, míg a cseresznye és a meggy esetében az orsó alakú koronák dominálnak. A szilvák esetében pedig a váza forma a leggyakoribb.
Az orsó koronaforma kialakítása hasonlít a kombinált változatra, de a kikatlanozást ebben az esetben nem alkalmazzuk. Ezzel szemben a katlan korona megformálása teljesen eltérő folyamat: alacsony törzsön 3-5 vázágat alakítunk ki, amelyeket úgy helyezünk el, hogy a napfény szabadon áramolhasson a korona belső részébe.
A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse, a málna, különös figyelmet igényel a téli hónapokban, amikor is elengedhetetlen a megfelelő metszés elvégzése. A gondos ápolás nemcsak a növény egészségét, hanem a bőséges termést is biztosítja. A málnát alapvetően két fő típusra lehet osztani: a nyári és az őszi termő fajtákra, és fontos tudni, hogy a metszési módszerek között jelentős eltérések vannak.
A nyári termő málnát, amely az előző évben nevelt hajtásokról hozza a termést, érdemes tavasszal metszeni. Ekkor a régi, elöregedett, már termő hajtásokat kell eltávolítani, hogy új, friss hajtások tudjanak helyet kapni. Az őszi termő málnát pedig az ősszel, még a fagyok előtt kell visszavágni, hogy a tél előtt megerősödjön az új hajtás.
Az őszi fajták esetében érdemes az összes elöregedett, elhalt szárat levágni a talaj szintjére, mivel ezek már nem hoznak termést a következő évben. Az egészséges és erős hajtások közül csak a legjobbak maradjanak meg, ezáltal biztosítva a következő szezonra a gazdag termést. A metszésnél ügyeljünk arra, hogy mindig tiszta és éles eszközöket használjunk, így megelőzhetjük a fertőzéseket és segíthetjük a növény gyors regenerálódását.
A metszőolló kiválasztásakor kulcsfontosságú, hogy az eszköz igazodjon a felhasználó igényeihez, valamint a kertészkedés során elvégzendő feladatokhoz. A piacon széles választék áll rendelkezésre, számos típus és árkategória közül lehet választani, ezért érdemes alaposan körülnézni és informálódni a vásárlás előtt.
A megfelelő metszőolló kiválasztásakor több lényeges szempontot érdemes figyelembe venni. Az egyik legfontosabb, hogy az eszköz könnyű és ergonomikus kialakítással rendelkezzen, hiszen a kényelmes fogás kulcsfontosságú a hosszú ideig tartó, fáradtságmentes munkavégzés érdekében. Az olló súlya és formája legyen a felhasználó igényeihez optimalizálva, hogy a metszés ne csak precíz, hanem hatékony is legyen. Ezen kívül fontos, hogy a metszőolló alkatrészei, mint például a penge és a rugó, könnyen cserélhetőek legyenek. Ez nemcsak a készülék élettartamát növeli meg, hanem gazdaságosabbá is teszi a használatát, hiszen egy elhasználódott alkatrész cseréje jóval kedvezőbb és környezetbarátabb megoldás, mint egy teljesen új eszköz vásárlása.
A balesetmentes használat érdekében a metszőollónak olyan biztonsági mechanizmusokkal kell rendelkeznie, amelyek megakadályozzák a véletlen sérüléseket. Ilyen például egy zárómechanizmus, amely használaton kívül biztosan rögzíti a pengéket. A metszőolló leglényegesebb feladata azonban a tiszta és kíméletes vágás, hiszen az éles penge lehetővé teszi a precíz növényápolást, így csökkentve a fertőzések és betegségek esélyét. Egy gyenge minőségű, tompa olló viszont durva vágásokat ejthet, ami nemcsak a növények állapotát rontja, hanem a regenerálódásukat is késlelteti.
A megfelelő metszőolló kiválasztása alapvető tényező a sikeres kertészkedéshez. Ezért fontos, hogy vásárlás előtt alaposan megvizsgáljuk az eszközt; próbáljuk ki a fogását, és győződjünk meg róla, hogy a használata kényelmes, valamint hogy minden szempontból megfelel a szükségleteinknek. Ne feledjük, hogy a jó metszőolló nemcsak a munka hatékonyságát növeli, hanem a kertészkedés örömét is fokozza!
