Torma: a húsvéti asztal megkerülhetetlen kísérője
Magyarország az EU legnagyobb tormatermelői közé tartozik. Húsvétkor megugrik a tormafogyasztás, a hazai termés nagy része exportra kerül.
Magyarország a tormatermesztés egyik európai nagyhatalma. Évente mintegy 10-11 ezer tonna tormát takarítanak be közel 1250 hektárról. Ez az EU össztermelésének több mint egyharmadát teszi ki.
A termesztés szinte kizárólag Hajdú-Bihar vármegyére összpontosul, hiszen a termőterület 98%-a itt helyezkedik el. E régióban a hagyományok mélyen gyökereznek, és a kedvező talajviszonyok is hozzájárulnak az ágazat sikeréhez.
A hazai boltokban kapható tormatermékek zöme itthoni termelésből származik, vagyis a magyar fogyasztók döntően hazai tormát tesznek a húsvéti asztalra.
Húsvét közeledtével évről évre ugrásszerűen nő a torma iránti kereslet. Ilyenkor a legtöbb vásárló a klasszikus reszelt tormát keresi, amely a húsvéti sonka és főtt tojás tradicionális kísérője.
A piacon a torma sokféle formában fellelhető: a friss gyökér mellett savanyított vagy ecetes eljárással is konzerválják. Gyakran használják savanyúságokban is, mint például uborkában, céklában vagy vegyes savanyúságokban, így gazdagítva az ízek palettáját.
Érdemes hangsúlyozni, hogy a torma iránti kereslet nem csupán a háztartásokra korlátozódik ilyenkor: az élelmiszeripar is jelentős készletezési tevékenységbe kezd a különféle feldolgozott termékek előállítása érdekében. A húsvéti időszak csúcsidőszakában tehát a torma iránti belföldi kereslet különösen intenzív.
A hazai tormatermés túlnyomó része exportra kerül. 2024-ben mintegy 9,5 ezer tonna tormát értékesítettek külföldön, ami a termés körülbelül 85%-a. A magyar torma legfontosabb felvevőpiacai 2025-ben is Nagy-Britannia, Csehország, valamint Németország és Lengyelország.
Ezeken a piacokon a termék általában friss, feldolgozatlan gyökér formájában kerül forgalomba. A nemzetközi kereslet folyamatosan erősödik, és Nyugat-Európában is egyre növekvő érdeklődés mutatkozik a magyar torma iránt.
Érdekesség, hogy míg Nyugat-Európában inkább a karácsonyi időszakban fogy több torma (például halételek mellé), addig Közép-Európában a húsvét a fő szezon.
Az utóbbi évek aszályos időjárása valóban megnehezítette a termelők helyzetét, hiszen a terméshozamok csökkentek. Ennek ellenére a gazdák optimistán tekintenek a jövőbe. A kereslet növekedése alapján úgy tűnik, hogy a következő években újra fellendülés következhet be a mezőgazdaságban.
A 2025-ös év elején már jól láthatóak a piaci mozgások. Az első nyolc hét során a friss torma nagybani termelői ára 2000 Ft/kg-ra ugrott, ami egy figyelemre méltó 65%-os növekedést jelent az előző év hasonló időszakához viszonyítva.
Ez jelentős drágulásra utal, amit részben a kínálati szűkösség és a növekvő kereslet magyaráz. A magas árak a termelők számára kedvezőek lehetnek, ugyanakkor kihívást is jelentenek a feldolgozók és a fogyasztók számára.
Összességében 2025-re a tormatermesztés területe stabil alapokon nyugszik, és a húsvéti időszak továbbra is meghatározó szerepet játszik a piaci dinamika szempontjából. A magyar torma kiemelkedő minősége és mennyisége lehetővé teszi, hogy a termelők ne csupán a belföldi keresletet elégítsék ki, hanem Európa jelentős része számára is biztosítsák a szükséges mennyiséget.
A jövő kihívásaira válaszul a technológiai innovations, mint például a korszerű öntözési megoldások, valamint a termelők közötti együttműködés kulcsfontosságú szerepet játszhatnak abban, hogy ez a hagyományos termék tartósan megőrizze versenyképességét.
