Sajnos tragikus körülmények között távozott az élők sorából Andrássy Gyula unokája, aki bátorságával és eltökéltségével harcolt a náci rezsim ellen, még a legnagyobb veszélyek árnyékában is.

Grófnői származásával indult pályafutása, amely során mindig is az elesettek és a nehéz helyzetben lévők segítésére összpontosított. Közéleti tevékenységei révén vált ismertté, amelyekkel jelentős hatást gyakorolt környezete életére. Andrássy Gyula gróf unokájaként nem csupán a múltja, hanem a bátorsága és elhivatottsága is megkülönböztette őt. A második világháború alatt angol kémként tevékenykedett, hogy a lengyel menekültek számára lehetőséget biztosítson a biztonságos átjutásra Nagy-Britanniába, Magyarországon keresztül. E hősies tettei nemcsak a történelmi események során, hanem a humanitárius értékek terjesztésében is maradandó nyomot hagytak.

Andrássy Klára grófnő, Andrássy Tivadar legkisebb leánya, nem rendelkezett kiemelkedő hivatalos képzettséggel. Gimnáziumi tanulmányait követően a környezete és saját elszántsága révén kezdett el autodidakta módon fejlődni, és ennek köszönhetően széleskörű műveltséget szerzett mind a zene, mind az irodalom terén. De ez még nem minden! Már 11 éves korában mentővizsgát tett, és élete során többször is részt vett betegápolói feladatok ellátásában. Ezen kívül, elhivatottsága révén kórházat is alapított, ezzel is hozzájárulva a közösség egészségügyi ellátásához.

Klára mindössze 16 éves volt, amikor már megmutatta, mennyire fontos számára a rászorulók sorsa. 1914 novemberében az Est című újság hasábjain egy különleges felhívást tett közzé, amelynek célja az volt, hogy varázslatos karácsonyt teremtsen azoknak a társainak, akiknek a szülei a fronton harcoltak, vagy a háború következtében elveszítették munkahelyüket és otthonukat. Klára elkötelezettsége és empátiája már fiatalon is példaértékű volt, hiszen a nehéz időkben is a közösség iránti felelősségérzet vezérelte.

"Ezért fordulok hozzátok, kedves fiúk és lányok; azokhoz, akik a jólét áldásait élvezik, akik a nyugalom ölelésében könnyen elfelejtik a körülöttünk zajló szenvedéseket. Közeleg a karácsony, és hány gyermek vágyik arra, hogy újra átélhesse a boldog pillanatokat, amikor bőségesen jutott ajándékra. A helyzet most azonban megváltozott. Most rajtunk a sor, hogy támogassuk kis barátainkat, akiknek apukája a harcokba vonult, és akiknek a szülei már nem képesek biztosítani számukra azt, amire szükségük van."

A figyelemfelkeltő írás nyomán megszületett a Gyermekszívek Karácsonya elnevezésű esemény, amely során 5000 gyermek örülhetett ajándéknak az adott évben.

Hosszú évek során elkötelezetten részt vett az Országos Gyermekvédő Liga munkájában, és 1928-ban, egy iparos támogatásával, megalapította a gyermekambulanciát, amely új lehetőségeket nyitott meg a rászoruló gyermekek számára.

Mind újságíróként, mind politikai tevékenysége során többször hangsúlyozta, hogy Magyarország sorsa függetlenül attól, hogy az oroszokhoz vagy a németekhez közeledik, mindenképpen kedvezőtlen lesz. 1939-től, amikor hazánk hivatalosan még semleges állapotban volt, egy elvált nőként és egyedül nevelő anyaként, a Lánchíd budai hídfőjénél található Andrássy-palotában elkezdte megszervezni az ellenállási mozgalmat.

Francesca Wilson, a korábbi brit pedagógus, aki elkötelezetten támogatta a lengyel menekülteket, többször is személyesen találkozott Klárával az Andrássy-palota impozáns falai között.

"Színes egyénisége fénnyel töltötte meg a sötét helyiségeket... és habár az arca nem volt klasszikusan szép, mégis olyan autentikus, emberi vonásokat tükrözött, amelyekre mindenki emlékezni fog."

Andrássy Klára szoros kapcsolatokat épített ki az akkori brit nagykövettel, Owen O'Malley-vel, aki lelkesen támogatta Klára humanitárius munkáját. Az ő összeköttetéseinek köszönhetően Klára kulcsfontosságú információkat juttatott el a britekhez. Ekkoriban az Andrássy-palota nemcsak Klára tevékenységének színhelye volt, hanem informálisan a brit hírszerzés budapesti központjaként is funkcionált. Ezen felül itt működött a lengyel ellenállás titkos rádióállomása is, ami még inkább alátámasztotta a helyszín jelentőségét a háborús időszakban.

1941 tavaszán, amikor Magyarország semlegessége nem volt tovább fenntartható, Klára is egyre nagyobb veszéllyel nézett szembe.

"A Gestapo a nyomunkban van, de egyelőre nem árthatnak nekünk"

- így fogalmazott a testvérének, Katinkának írt levelében.

Azt gondolta, hogy amíg Horthy irányítja az országot, ő és barátnője, Szapáry Erzsébet grófnő, biztonságban lesznek.

Amikor Horthy megadta a zöld lámpát a német csapatok Magyarországon történő átvonulásához, O'Malley, aki korábban baráti kapcsolatot ápolt a kormányzóval, figyelmeztette őt, hogy Nagy-Britannia felmondja a diplomáciai viszonyt hazánkkal.

O'Malley értesítette Londont, hogy sürgősen intézkedjenek az anyagi támogatásról, hogy Andrássy és Szapáry Angliába utazhasson. Klára egy tengerész attasé kíséretében vágott neki az útnak a Balkánon át, míg Erzsébet Budapestre maradt.

A menekülés nem volt mentes a veszélyektől a háború dúlta területen, de végül egy hét elteltével Dubrovnikba értek. Itt a tervek szerint tengeralattjáróra szálltak volna, hogy Athén felé folytassák az útjukat. Hosszú ideig nem érkezett információ a hercegnő sorsáról, ám később kiderült, hogy 1941. április 12-én, húsvétvasárnap, az olasz légierő bombázása súlyosan érintette Dubrovnikot. A támadás következtében Andrássy Klára is súlyosan megsérült, és végül belehalt a sebesüléseibe.

Kéthly Anna politikus szívből jövő szavakkal emlékezett meg ennek a kivételes nőnek a munkásságáról a nekrológban: "Emberfeletti bátorsággal látta el feladatait, és mély emberséggel, valamint jósággal szolgálta az emberi eszményeit. E sötét időszakban ő volt az egyik legfényesebb és legtisztább ragyogás."

Az elmúlás nem csupán egy veszteség, hanem egy olyan fájdalom, amelyet nehéz elviselni minden harcos számára, aki szembenéz az idő múlásával.

Egy nő volt, aki valóban asszony, a szó legnemesebb értelmében. Ő egy olyan példa ezen nyugtalan, békétlen időszakban, aki megtestesíti a jövő boldog korának eszményét, mentes mindenféle babonától, elfogultságtól és előítélettől. Az ő alakja a nagyszerű asszonytípusnak, amelyet a társadalom még csak most kezd felfedezni.