Trump a saját támogatóit is kész volt feláldozni a Nagy, Gyönyörű Törvényének oltárán.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, 2025. június 26-án a Fehér Ház keleti termében tartott beszédet egy törvényhozási kezdeményezést népszerűsítő esemény keretében. Az esemény, amely később a "One, Big, Beautiful" nevet kapta, Washington szívében zajlott. - Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images
Donald Trump végre elérte célját: a Függetlenség napján, július 4-én a Kapitólium mindkét háza ratifikálta Trump második elnöki ciklusának talán legmeghatározóbb gazdasági intézkedését, amelyet csak Big Beautiful Bill, azaz Nagy, Gyönyörű Törvény néven emlegetnek.
A törvény meghosszabbítja Trump 2017-ben hozott adókedvezményeit, újabbakat ad a listához, valamint több pénzt biztosít a hadseregnek és a bevándorlási hatóságoknak. Mindezt viszont részben abból finanszírozza, hogy potenciálisan több mint 10 millió embert rúg ki az államilag támogatott egészségbiztosítási rendszerből és az olyan támogatásokból, mint az élelmiszerjegy-rendszer, ezzel kiütve az amerikai egészségügyi rendszer egyik tartópillérét és a legszegényebb amerikaiak életét még nehezebbé téve. De a törvény még ezen áldozatok után is több ezer milliárd dollárral növeli az amerikai államadósságot.
Trump most egy jelentős győzelmet ünnepelhet, azonban a "gyönyörű törvény" egyben saját politikai táborának is kárt okozhat, és komoly feszültségeket szült a republikánus párt politikai színtéren.
Hosszú távon pedig minden amerikai életét megkeserítheti majd. De mit akar, mit ér el Trump nagy törvénye, és miért kerülhet ez a Republikánus Pártnak többe, mint amivel számoltak?
Donald Trump különösen kedveli az érthető és egyszerű üzeneteket, és mi lehetne világosabb annál, mint hogy egy törvény nagyszerű és lenyűgöző? Ha ráadásul még alliterál is, az még vonzóbbá teszi. A Big Beautiful Bill (BBB) elnevezésében a "big" kifejezés kétségtelenül politikai szempontból is indokolt: egy hatalmas salátatörvényről van szó, amely körülbelül 120 célt próbál egyszerre megvalósítani. Az aggasztó részletek közül sokat még azok a republikánus képviselők és szenátorok is csak akkor fedeztek fel, amikor már túl voltak a szavazáson, és a törvény megszavazása már a múlté volt.
Ha a törvény legfontosabb elemét akarnánk kiemelni, legalábbis azt, hogy Trump és a republikánusok főképp mit akarnak elérni vele, akkor az adócsökkentésre kell fókuszálnunk. A BBB két fő célja, hogy meghosszabbítsa, sőt, lényegében kőbe vésse azokat az adókedvezményeket, amelyeket Trump előző ciklusbeli, 2017-es adócsomagjában fogadtak el, és hogy törvénybe iktasson olyan új adókedvezményeket, amelyekkel Trump 2024-ben kampányolt, mint a túlóra vagy a borravaló adójának eltörlése.
Az elsőre azért van szükség, mert a 2017-ben elfogadott adókedvezmények az év végével lejárnak (az amerikai törvényhozás bonyolult szabályai szerint így lehet az amerikai államadósságot és költségvetési hiányt befolyásoló döntéseket hozni). Trump és a republikánusok pedig mindenképpen szeretnék elkerülni, hogy a 2026-os félidős választások előtt a választóknak hirtelen növekedjenek az adóterhei. Hogy a republikánusok meghosszabbíthatják-e az adókedvezményeket a fent említett törvényhozási szabályok szerint, arról vita van, ennek jogtechnikai részleteitől most megkímélném az olvasót, a törvény támogatói mindenesetre némi kreatív jogászkodással és magyarázkodással feloldottnak látják ezt a problémát.
Trumpék szerint az adókedvezményekkel mindenki jól jár, és bizonyos szempontból ez így is van, az legalábbis biztos, hogy a törvény elfogadásával az amerikai adófizetők 94 százaléka valamennyivel kevesebb adót fizet majd, mint fizetett volna a törvény nélkül (nagyrészt azért, mert a már említett, lejáró adókedvezmények miatt jövőre többet kellett volna adózniuk). Alaposabb vizsgálatok viszont arra jutottak, hogy az adókedvezmények előnyei nagyon egyenlőtlenül oszlanak majd el a társadalomban:
A legnagyobb kedvezmények az amerikai társadalom legfelső jövedelmi ötödét fogják megilletni, és ezeknek a kedvezményeknek a negyede olyanokhoz kerül, akik évi egymillió dollárnál többet keresnek.
Összehasonlításképp, az Egyesült Államokban 2023-ban az éves medián jövedelem 80 ezer dollárra rúgott. Ez annyit jelent, hogy a munkavállaló amerikaiak körülbelül felének ennél kevesebb pénz érkezett a számláira egy év alatt. Ezért a szegényebb amerikai családok számára, még ha kapnak is némi adócsökkentést, valójában nem fog olyan jelentős támogatást nyújtani, mint amivel a sokkal tehetősebb honfitársaik rendelkeznek.
A meghosszabbított régi és az új adókedvezmények együttesen 4,5 ezer milliárd dollár kiesést jelentenek majd az amerikai költségvetésnek. Ezt pedig valamiből ki kell pótolni.
Politikusok Budapesttől Washingtonig gyakran elintézik egy legyintéssel az adócsökkentés kérdését. Azt állítják, hogy bár ez kezdetben valóban hiányt okoz a költségvetésben, idővel a kedvezmények hatására annyira beindul a fogyasztás és felpörög a gazdaság, hogy a bevételek is növekedni fognak. Végső soron tehát a csökkentés képes lesz betömni a kezdeti hiányokat.
A BBB hatásai olyan drámai vágásokkal járnak, hogy nincs is olyan kalkuláció, amely szerint a kiesett összeg pótlólagos intézkedések nélkül visszanyerhető lenne. Ilyen helyzetekben a fiskális konzervatív politikusok gyakran azt követelik, hogy ha csökken az államkassza bevétele, akkor az állam kiadásait is mérsékelni kell, azaz húzzák meg a nadrágszíjat. A BBB pedig pontosan ezt teszi, méghozzá olyan intenzitással, hogy az már az állam egyes területein az ereket is összeszorítja.
Trump Big Beautiful Billjét a legtöbb kritika azért éri, mert a főleg a gazdagabbaknak járó adókedvezményeket, valamint az olyan extra állami pénzköltéseket, mint a hadsereg és a déli határ további erősítése, úgy finanszírozza, hogy a leginkább elesett és rászoruló amerikaiaktól veszi el a támogatást. Olyan támogatást, amin az múlik, hogy sok család mennyi ételt tud tenni az asztalra, vagy hogy kaphatnak-e megfelelő orvosi kezelést, ha megbetegszenek.
A BBB program az elkövetkező években összesen több mint ezermilliárd dollárnyi forrást von el a Medicaid rendszeréből. Ez a program alapvető fontosságú azok számára, akik nem képesek megfizetni a magán egészségbiztosítást, vagy akikkel a magánbiztosítók nem kívánnak foglalkozni. A Kongresszus mellett működő pártsemleges kutatóintézet, a Congressional Budget Office, részletes elemzéseket készít a program várható hatásairól.
2034-re várhatóan 11,8 millió ember kerülhet ki a Medicaid-programból a jogszabályok változása miatt. Ez azt jelenti, hogy ennyi rászoruló személy fog elveszíteni egészségbiztosítási fedezetet, és akiknek csak súlyos eladósodás árán lesz lehetőségük hozzájutni a szükséges orvosi ellátáshoz.
Jelenleg a Medicaid körülbelül 80 millió amerikai számára biztosít egészségügyi fedezetet, ami ezt a programot az Egyesült Államok kormányának legnagyobb társadalompolitikai kezdeményezésévé teszi.
A republikánusok és a Trump-kormány képviselői folyamatosan hangoztatják, hogy csupán olyan egyéneket kívánnak kizárni az állami programból, akik nem méltók a támogatásra, és akik a rendszer haszonélvezői. Ezt a célt a BBB úgy próbálja elérni, hogy a Medicaid programra jelentkezőknek bizonyítaniuk kell, hogy aktívan dolgoznak, állást keresnek, tanulnak, vagy pedig magyarázatot adnak arra, miért nem képesek ezeket megtenni. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a biztosítottaknak rengeteg papírmunkát kell elvégezniük: egy sor dokumentumot kell online beküldeniük az állami hatóságoknak, ráadásul havi rendszerességgel. Ez sokak számára komoly adminisztratív nehézséget jelent, hiszen a felületek gyakran bonyolultak, nehéz eligibilitás alapján eligibilisnek lenni, és a szükséges iratok beszerzése is időigényes feladat, amelyet a munka és a háztartási kötelezettségek mellett kell végezni. Ráadásul sokaknak nincs megfelelő számítógépe vagy internetkapcsolata, nem beszélve arról, hogy sokan nem rendelkeznek a szükséges tudással a nyomtatványok helyes kitöltéséhez.
Ha egy hónapban nem sikerül feltölteni az adatokat, a biztosítás automatikusan megszűnik, és a visszaállítása igencsak bonyolult feladat. Ez a helyzet sok olyan embert érint, akik egyébként megfelelnek az egészségbiztosítással kapcsolatos követelményeknek, csupán az adminisztrációs nehézségek miatt nem tudják azt megőrizni. Az ilyen körülmények között sokan elveszíthetik az egészségügyi ellátáshoz való jogukat, ami komoly következményekkel járhat.
a program kezdetén valóban nagyon optimista volt, és örömmel fogadta az új lehetőségeket. Azonban ahogy telt az idő, észrevette, hogy a valóság nem felel meg a reklámokban bemutatott ígéreteknek. Seaborn elmondása szerint a bürokrácia bonyolultsága és a hosszú várakozási idők miatt sokan, akik a program segítségére számítottak, végül csalódottan álltak fel. "Azt hittük, hogy ez egy új kezdet," mesélte, "de sokan közülünk még mindig küzdenek azzal, hogy megfelelő egészségügyi ellátáshoz jussanak." E tapasztalatok azt mutatják, hogy a jól hangzó reformok mögött gyakran rejtőznek komoly kihívások, amelyekkel szembe kell nézniük a rászorulóknak.
A felvétel óta már kétszer is elvesztette az egészségbiztosítását. Az első alkalommal azért, mert egy olyan dokumentumot nem töltött ki, amit korábban sosem kértek tőle, a második eset pedig egy technikai hiba következménye volt a rendszerben.
Szerencséjére sikerült felhívnia a kormányzó politikai tanácsadóját, aki azonnal intézkedett az ügy érdekében. Ennek köszönhetően ő előnyben részesült, és soron kívül megoldották a biztosítását. Sajnos, ez a kiváltság nem mindenki számára elérhető.
A nagyméretű adatok is világosan jelzik, hogy a program nem teljesíti a céljait, mivel nem tudja befogadni azokat, akiknek szánták. Georgia állam hivatalos statisztikái alapján körülbelül 250 ezer olyan lakos él itt, akik megfelelnek a program kritériumainak. Azonban 2025 májusáig, közel két évvel a program elindítása után, mindössze 7500 embernek sikerült biztosítást szereznie.
A legszegényebbeket érintő adminisztratív terhek fokozódnak, hiszen a 2025 tavaszán 42 millió amerikai számára élelmiszertámogatást (SNAP) nyújtó programban jelentős változások várhatóak. A szövetségi kormány tervei szerint 2034-ig 186 milliárd dollárt vonnak ki a rendszerből, ami becslések szerint körülbelül 2 millió embert foszt meg a szükséges támogatástól a következő egy évtized során. Ironikus, hogy miközben a Republikánus Párt a bürokrácia csökkentését hirdeti, valójában főként a nagyvállalatok számára igyekeznek enyhíteni a jogi és adminisztratív akadályokat, amelyek legfeljebb jogászok és szakértők segítségével áthidalhatóak.
Trump Nagy, Gyönyörű Törvényének következtében tehát számos amerikai, akiknek segítségre van szükségük, nem fog megfelelő orvosi ellátáshoz jutni, és sokan képtelenek lesznek elegendő ételt biztosítani a családjuk számára.
A megszorítások amúgy azokat is érintik majd, akik nem szorulnak állami segítségre. Sok vidéki kórház például nagyrészt a Medicaiddel keresztül biztosított embereknek nyújtott ellátásból tudja fenntartani magát, tehát ha innen kevesebb pénz jön, az azzal járhat, hogy azok sem tudnak megfelelő ellátást kapni, akiknek magánbiztosításuk van. A republikánus törvényhozók ezt azzal az abszurd megoldással próbálják kezelni, hogy a törvény későbbi verziójába beleírták: a bajba került kórházak támogatást kaphatnak azért, mert kevesebb embert tudnak ellátni. Vagyis ahelyett, hogy az állam fizetné az emberek biztosítását, hogy ellátást kaphassanak és a kórházaknak is legyen pénze, a kórházakat fizetik majd ki, amiért azok nem tudják ellátni a biztosítás nélkül maradt embereket.
Más amerikaiak máshogy érezhetik esetlegesen a törvény negatív hatásait: közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy ha jelentősen nő az amerikai államadósság - márpedig a Congressional Budget Office szerint egy évtizeden belül 3,3 ezer milliárd dollárt, közel plusz tíz százalékot adhat hozzá a már ma is combos adóssághalomhoz -, akkor az amerikai államkötvények kamata is növekedni fog. Ez a növekedés pedig a hétköznapi emberek szintjére is leszivárog, mert a jelzáloghitelek és egyéb hiteltermékek kamata is az államkötvényekhez van kötve. Vagyis ha az állam nagyon eladósodik, és több kamatot kell fizetnie, akkor egy idő után mindenkinek többet kell majd fizetnie a hiteléért, vagy drágábban jut új finanszírozáshoz, ha autót, házat akar venni, esetleg hitelkártya-adóssága van.
Trump nagyszabású terve nem találta meg a maga útját a Kongresszuson, annak ellenére, hogy mindkét házban republikánus többség van. A nehézségeket az okozta, hogy a javaslat számos eleme eddig politikai tabunak számított a republikánus körökben. Az amerikai jobboldal hagyományosan a fiskális konzervativizmusra épített, hangsúlyozva, hogy az állam ne költekezzen túlzottan, az államadósság ne emelkedjen, és a költségvetés maradjon egyensúlyban. Trump is azt ígérte, hogy sikerül helyreállítania a költségvetési egyensúlyt, ami Bill Clinton óta egyetlen elnöknek sem volt képes megvalósítani.
Trump esetében sem várható pozitív változás, hiszen a BBB, még a fent említett szigorú szociális megszorítások ellenére is jelentős lyukat üt majd a költségvetésen, miközben tovább növeli az államadósságot. Továbbá a törvényjavaslat emeli az adósságplafont is, ami egy önmagunk által felállított határ, és amelynek megemelését a republikánusok mindig nagy felháborodással fogadják, különösen akkor, ha egy demokrata elnök tölti be a Fehér Házat.
Nem csoda, hogy még a republikánusokat is megosztotta a tervezet: A szenátuson csak J. D. Vance alelnök szavazatával sikerült átverni a javaslatot, pedig ott is többségben van Trump pártja. Mike Johnsonnak, a képviselőház republikánus elnökének pedig egy éjszakán keresztül kellett egyezkednie a frakció egyes tagjaival, hogy július 4-re a ház meg tudja szavazni a javaslatot.
A szegények megsegítése helyett a gazdagok felé irányuló forráselvonás nem új keletű jelenség a jobboldali politikai diskurzusban. Azonban a Republikánus Pártnak ez a stratégia komoly kihívások elé nézhet. Amióta Trump a párt vezéralakja, a szegényebb rétegek körében is egyre több republikánus szavazót találunk, mint korábban bármikor. Így tehát a nagyszabású törvények támogatóiként fellépő politikai vezetők részben saját választóiktól vonják el a szükséges támogatást.
A BBB (Build Back Better) törvényjavaslat, bár nem aratott osztatlan népszerűséget, végül mégis áthaladt a törvényhozáson. A legtöbb közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy az amerikai lakosság többsége ellenzi ezt a kezdeményezést. A republikánus politikai vezetők is gyorsan reagáltak, amikor a választókerületeikben nyilvános fórumokat tartottak a törvény kapcsán. Számos képviselő szembesült a választók felháborodásával, különösen a Medicaidet érintő költségvetési megszorítások miatt. A reakciók eltérőek voltak: egyes politikusok nyíltan bevallották, hogy nem tanulmányozták részletesen a javaslatot. Joni Ernst, Iowa republikánus szenátora, viszont egy másik megközelítést választott:
amikor egy gyűlésen valaki bekiabálta, hogy a törvény megszorításai miatt emberek fognak meghalni, a szenátor csak annyit mondott: "egyszer mind meghalunk".
Ami még aggasztóbb, hogy néhány forrás szerint Donald Trump sincs teljes mértékben tisztában azzal, mit is jelent a gyönyörű új törvénye a Medicaid rendszerére nézve. Az elnök állítólag a törvény elfogadása után megjegyezte a republikánus szenátoroknak, hogy ha 2026-ban és 2028-ban győzni szeretnének a választásokon, akkor ne nyúljanak az állami társadalombiztosítási rendszerhez. Erre a szenátorok közbeszóltak, mondván: "De hát éppen most tervezik ezeknek a programoknak a megszorítását!"
Ha ez tényleg így van, akkor lassan Trump is átérezheti, hogy mekkora kockázattal jár az eddigi legnagyobb és legfontosabb javaslata. Az ő vezetése alatt ugyanis a Republikánus Párt választói összetételét tekintve a munkásosztály pártja lett, a szavazói közül pedig nagyon sokan igénybe veszik az olyan szolgáltatásokat, mint a Medicaid. 64 republikánus képviselő jön olyan választókörzetekből, ahol az országos átlagnál több az egészségügyi programmal biztosítottak száma, közülük öten pedig éppen hogy, csak megnyerték a körzetüket az előző választáson. A Republikánus Pártnak jelenleg 8 fős többsége van az alsóházban. Ha a demokrata kihívók hatékonyan tudják emlékeztetni a választókat, hogy az ő republikánus képviselőjük miatt vesztették el a biztosításukat a barátaik, rokonaik, vagy ők maguk, akkor könnyen elolvadhat Trump pártjának többsége a 2026-ban - hiába volt pont az a cél, hogy az adókedvezményekkel bebiztosítsa magát a félidős választáson.
