Trump kétségbe vonja a NATO egységét, míg Macron hangsúlyozza, hogy Franciaország megbízható szövetséges.
Az amerikai elnök csütörtökön állt bele ismét a NATO-ba, amikor közölte, hogy úgy véli, hogy a NATO-országok (köztük Franciaország) nem biztos, hogy megvédené az Egyesült Államokat egy esetleges támadás esetén. Trump mintha elfelejtette volna a múlt történéseit.
"Franciaország elkötelezett és megbízható szövetségese a NATO-tagállamoknak" - jelentette ki csütörtökön Emmanuel Macron francia elnök, miután Donald Trump amerikai elnök ismételten kétségbe vonta a katonai szövetség hatékonyságát.
Macron emlékeztetett arra a gazdag történelmünkre, amely során Franciaország és az Egyesült Államok szorosan összefonódtak, mindig is támogatták egymást a nehéz időkben. Kiemelte Lafayette márki jelentőségét, aki a 19. században nemcsak a francia forradalom szellemében élt, hanem az amerikai függetlenségi háború során is bátran harcolt a brit hódítók ellen, mint az amerikai hadsereg vezérőrnagya. Az ő bátorsága és elkötelezettsége még ma is inspirál minket, emlékeztetve arra, hogy a barátságunk mély gyökerekre épül.
Macron kifejtette, hogy Franciaország mindig is "tiszteletet és barátságot" mutatott az Egyesült Államok iránt, és hangsúlyozta, hogy az amerikaiak jogosan várhatják el, hogy viszonzásul ők is hasonló attitűdöt tanúsítsanak.
Csütörtökön Trump újra kifejtette, hogy nem garantálja, hogy Washington megvédi NATO-szövetségeseit egy esetleges támadás során, ha azok nem fektetnek be eléggé saját védelmükbe. Az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelye világosan kimondja, hogy a NATO-tagoknak kötelező segítséget nyújtaniuk, ha egy másik tagállamot támadás ér.
Trump hozzáállása a NATO-hoz nem új jelenség, hiszen már első elnöksége alatt is folyamatosan hangsúlyozta, hogy a szövetség tagállamai alacsony védelmi költségvetésekkel dolgoznak. Fenyegető üzeneteket is megfogalmazott, miszerint az Egyesült Államok kiléphet a NATO-ból, ha a többi ország nem emeli meg védelmi kiadásait. Emellett kijelentette, hogy elvárja, hogy minden tagállam a bruttó hazai termékének 2 százalékát költsön védelmi fejlesztésekre, ami az általa elvárt normának számít.
Trump jelenlegi kijelentése szerint a NATO-tagországok erőfeszítései nem elegendőek, holott szinte minden európai tagállam növelte védelmi kiadásait. E példa élén áll Lengyelország, amely 2025-re a GDP-jének közel 5 százalékát tervezi a védelemre fordítani.
Trump kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy a NATO-tagok, köztük Franciaország, vajon készek-e megvédeni az Egyesült Államokat egy esetleges támadás során. Emlékezetes, hogy a NATO-szövetségesek, beleértve Franciaországot is, az Egyesült Államok mellé álltak a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után, és a terrorizmus elleni küzdelem jegyében katonai erőket küldtek Afganisztánba.
Pete Hegseth, az amerikai védelmi miniszter, a trumpi irányvonal szerint cselekszik, hiszen a közelmúltban bejelentette, hogy az Egyesült Államok nem fog katonákat küldeni egy esetlegesen létrehozandó ukrajnai békefenntartó misszióba. Emellett hangsúlyozta, hogy Washington nem vállalna védelmi kötelezettséget egyetlen NATO-tagország esetében sem, amennyiben Oroszország támadást indítana ellenük.
Matt Whitaker, az Egyesült Államok nagyköveti posztjára jelölt politikai figura, szerdai nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a NATO 5. cikkelyének betartása mellett. Ezt a nézetet tágabb kontextusban Mark Rutte, a NATO főtitkára is megerősítette, amikor csütörtökön Brüsszelben kifejtette, hogy "a transzatlanti kapcsolat és a partnerség továbbra is szövetségünk alapját képezi." Rutte kiemelte, hogy Donald Trump időszaka alatt az Egyesült Államok elkötelezettsége a NATO iránt egyértelművé vált, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Európának is növelnie kell a védelmi kiadásait.
Trump később azt mondta, hogy a NATO "akkor lesz potenciálisan jó", ha a kiadásokkal kapcsolatos problémát sikerül megoldani. Megjegyzendő, hogy a probléma egy ideje megoldódni látszik: Jens Stoltenberg korábbi NATO-főtitkár 2025-ben azt nyilatkozta, hogy 2024-ben a NATO 32 tagországa közül rekordszámú, azaz 23 teljesítette a kiadási célokat.
