"Fedezd fel a tudomány és a színház varázslatos találkozását: a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Színház közös programja, 'A Tudomány Éve a Színházban' keretében izgalmas előadások és különleges események várnak rád!"

"Nem egyszerűen lehetőség, hanem kötelesség" - mondta Freund Tamás arról a kezdeményezésről, amelyet "Tudomány éve a Színházban" néven indít a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Nemzeti Színházzal, valamint vidéki és határon túli nemzeti színházainkkal együttműködésben. A tudomány és művészet összetartozását felmutató bicentenáriumi ünnepi programsorozatról a két intézmény vezetősége közösen tartott sajtótájékoztatót 2025. május 12-én az MTA székházában.

"Nem csupán lehetőség, hanem alapvető kötelesség, hogy a művészetek és tudományok képviselői a nemzeti kultúra fennmaradása és fejlődése érdekében olyan virtuális fórumokat hozzanak létre, amelyek képesek áthidalni megosztottságainkat."

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke hangsúlyozta a sajtótájékoztatón, amelyet a "Tudomány éve a Színházban" elnevezésű programsorozat kapcsán rendeztek a Magyar Nemzeti Színház és az MTA székházában, 2025. május 12-én.

Az esemény keretein belül köszöntőt mondott Freund Tamás, az MTA elnöke, valamint tájékoztatót tartott a közelgő ünnepi programsorozatról. A színpadon jelen volt Vidnyánszky Attila, a Magyar Nemzeti Színház vezérigazgatója, Kecskeméti Gábor, az MTA200 Elnökségi Bizottság elnöke, és Oberfrank Ferenc, az MTA köztestületi igazgatója is. A rendezvényre ellátogattak a programban részt vevő színházak vezetői is: Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója, Kovács Lehel, a színház művészeti vezetője, valamint Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója, akit Koltai M. Gábor művészeti vezető képviselt. Mátyássy Szabolcs, a Debreceni Csokonai Nemzeti Színház vezetője és Rátóti Zoltán, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke is jelen voltak. A "Tudomány éve a Színházban" program keretében nem csupán a felsorolt intézmények, hanem a Miskolci Nemzeti Színház, a Pécsi Nemzeti Színház, a Veszprémi Petőfi Színház, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház is részt vesznek, gazdagítva ezzel a kulturális eseményeket.

Freund Tamás a "Tudomány éve a Színházban" program keretében kiemelte:

"A Magyar Tudományos Akadémia 200 éves jubileuma alkalmából nagy súlyt fektet arra, hogy a másik két reformkori nemzeti intézménnyel, a Nemzeti Múzeummal és a Nemzeti Színházzal közösen is méltó módon megemlékezzen annak a kornak a páratlan örökségéről, amely máig meghatározza - egymással inspiráló kölcsönhatásban - szellemi, kulturális, művészeti és tudományos életünket."

A kapcsolódás az Akadémia és a nemzeti színházak között nem csupán a reformkor szellemiségéből fakadó, máig tartó örökség, hanem a tudomány és a művészet mély, eredendő összefonódásának megnyilvánulása is. Ez a két intézmény együtt formálta a kultúra táját, tükrözve a kor szellemi áramlatait és a kreatív gondolkodás összefonódását.

"A tudomány és a művészet egyazon gyökérből táplálkozik."

Freund Tamás a következőket idézte Kodály Zoltán, az MTA egykori elnökének gondolataiból.

A világ sokszínűsége mindannyiunk számára más és más formában mutatkozik meg. Az ehhez szükséges első lépés a világ éleslátó megfigyelése, valamint az élet jelenségeinek pontos és mélyreható visszatükrözése. Az igazi tudós abban a mértékben emelkedik ki, amennyire művészibb jegyeket hordoz magában, és ez fordítva is igaz. Intuíció és kreativitás nélkül a tudós csupán egy eszköz marad tudományának építésében, míg a művész, ha nem rendelkezik belső renddel és logikai kerettel, csak a művészet határvonalán mozoghat, anélkül hogy valóban belépne a mélyebb tartalmak világába. E gondolatokkal zárta az Akadémia elnöke a nemzeti színházakkal tervezett közös programsorozat sajtótájékoztatóján elmondott köszöntő beszédét, Kodály szellemiségét idézve.

A "Tudomány Éve a Színházban" elnevezésű programsorozat keretében izgalmas felfedezések és kreatív találkozások várják az érdeklődőket. Ez a kezdeményezés célja, hogy összekapcsolja a tudomány világát a színház művészetével, lehetőséget teremtve arra, hogy a kutatók és művészek közösen fedezzék fel a tudás határait. Az események során interaktív előadások, workshopok és izgalmas beszélgetések révén a résztvevők bepillantást nyerhetnek a tudományos gondolkodás és a színházi kifejezésmód találkozásába. A programsorozat célja nemcsak a tudomány népszerűsítése, hanem a kreatív gondolkodás ösztönzése is, lehetővé téve, hogy a közönség új szemszögből tekintsen a világra.

nemzeti színházaink olyan - több esetben új, most születő - darabokat tűznek műsorukra, amelyek nagy tudósaink alakját fókuszba állítva valójában etikai, lelkiismereti dilemmákat, általános emberi sorshelyzeteket mutatnak be.

Olyan kihívásokkal találjuk szemben magunkat, amelyek mindenki életének szerves részét képezik, de különösen a felelősségteljes tudósok számára jelentenek komoly próbatételeket. Ezek a helyzetek éles döntéseket követelnek, és próbára teszik az emberi erényt és jellemet. Kecskeméti Gábor, az MTA200 Elnökségi Bizottság elnöke is hangsúlyozta ezt, amikor megjegyezte, hogy "a múlt tanulságainak ismeretében a jelen valóságát és a jövő lehetőségeit is érdemes szemügyre venni."

A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar drámairodalom, valamint színháztörténet összefonódásáról szóló előadásában Kecskeméti Gábor kiemelte, hogy a magyar drámaírók, tudósok és színházigazgatók – mint például Bajza József, Kisfaludy Károly, Podmaniczky Frigyes, Rédey Tivadar, Szigligeti Ede, Voinovich Géza és Vörösmarty Mihály – jelentős szereplői voltak e területeknek. Ezen személyiségek nem csupán a magyar színházi élet formálásában játszottak kulcsszerepet, hanem a Magyar Tudományos Akadémia fejlődésében is maradandó nyomot hagytak.

Vidnyánszky Attila, a Magyar Nemzeti Színház vezetője kifejtette, hogy számukra...

megtiszteltetés volt az Akadémia megkeresése és javaslata a "Tudomány éve a Színházban" program elindítására. Ez az ötlet "katalizátorként hatott", és néhány nap alatt össze is állt a nemzeti színházakból egy kis csapat.

"Nem volt nehéz igent mondani erre a felkérésre, hiszen a színház hősöket keres, a néző pedig azonosulni szeretne: a tudós személye és dilemmái pedig jó alapanyagot jelentenek a színház számára."

A program végén, 2026-ban a Magyar Nemzeti Színházban egy fesztivált is rendeznek majd a "Tudomány éve a Színházban" keretében bemutatott darabokból.

Oberfrank Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi igazgatója, Vörösmarty Mihály híres művéből, a "Csongor és Tünde"-ből vett idézettel indította el gondolatmenetét: "élni nem tudónak baj, hogy él." Ezzel hangsúlyozta, hogy az élet valódi megélése és a tudás összefonódása elengedhetetlen. Kiemelte, hogy az "élni tudás" szempontjából a tudomány és a személyes élmények kulcsszerepet játszanak. Az MTA vezetője rávilágított arra, hogy a tudományos ismeretek bővítése és a tapasztalatok gazdagítása elengedhetetlen ahhoz, hogy teljes körűen és tudatosan éljük mindennapjainkat.

Az Akadémia küldetése, hogy az MTA200 rendezvénysorozatot egyedülálló, össznemzeti élménnyé alakítsa, ahol mindenki részesévé válhat a tudomány ünneplésének.

A bicentenárium évében elinduló "Tudománybarát település program" is hozzájárul az ünnepi eseményekhez, emellett a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia között már évek óta tartó együttműködés is fontos szerepet játszik ebben a folyamatban.

Ez a hálózat képviseli a tudomány és a kultúra nemzetközi örökségének szándékát. Azok, akik értékelik ezeket az intézményeket, valójában saját magukat is tisztelik.