Ötven év elteltével ismét felütötte fejét egy ragályos betegség Magyarország területén.

Jön a tavasz egyik legjelentősebb mértékadó agrárszakmai eseménye, találkozzunk Kecskeméten!
A telepen, ahol körülbelül 1400 szarvasmarha él, március 3-án bukkantak fel a ragadós száj- és körömfájás betegség első jelei. A fertőzött állatoknál magas láz és általános gyengeség mutatkozott, emellett a szájüregben és a lábvégeken jellegzetes hólyagok képződtek.
A helyi állategészségügyi hatóság sürgősségi intézkedés keretében zárlat alá helyezte a telepet, miközben a létesítmény környezetében is korlátozó intézkedéseket vezettek be - emelte ki az országos főállatorvos.
Pásztor Szabolcs elmondta,
ez a betegség utoljára 1973-ban fordult elő Magyarországon.
Részletes tájékoztatást nyújtott arról, hogy a telepet ellátó állatorvos március 5-én értesítette a hatóságot. Ugyanezen a napon helyszíni vizsgálatot végeztek, amely során mintát is vettek. A megfigyelt klinikai tünetek alapján a hatóságok gyanúja megerősödött, így elrendelték a szükséges korlátozó intézkedéseket, és a létesítmény zárlat alá került. A kórokozó jelenlétét a Nébih laboratóriuma március 6-án igazolta.
A szakember részletesen kifejtette, hogy a betegség rendkívül fertőző, és nemcsak a szarvasmarhákra jelent veszélyt, hanem minden párosujjú patás állatra, beleértve a sertéseket, juhokat, kecskéket, bivalyokat és más egyéb állatfajokat is.
Bár az emberre nem jelent közvetlen veszélyt, az állatállományokban komoly gazdasági következményekkel bírhat.
A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor a összes párosujjú patás állatot fel kell számolni.
A vírus bejutásának körülményeit alapos járványügyi nyomozás keretében elemzik, figyelemmel kísérve a telepekről végzett kiszállításokat a lappangási időszak alatt. Ezzel céljuk, hogy felmérjék a vírus terjedésének kockázatát, és ennek megfelelően alakítsák ki a járványügyi intézkedéseket – nyilatkozta a főállatorvos.
A járványügyi helyzet rendkívüli mértékű, ezért a bevezetett korlátozások is különösen szigorúak. Jelenleg országos szinten, valamint a Dunántúl egész területén szükség van szigorú intézkedésekre. A dunántúli régióban a fogékony állatok forgalma teljes mértékben leáll, és ez a korlátozás legalább 72 órán át érvényben marad. Ezt követően, legkorábban március 17-ig, az állatok csak azonnali vágás céljából hagyhatják el a területet. A fogékony állatok külföldre történő szállítása pedig felfüggesztésre került.
A kisbajcsi telep körüli 10 kilométeres zónában a hatóságok alaposan felmérik az összes olyan gazdaságot, ahol fogékony állatfajokat tartanak. E helyszínek állatainak mintavétele során a vírus jelenlétét ellenőrzik. A környéken a vadászat szigorúan tilos. Továbbá, Győr vármegye teljes területén is kötelező vérmintát venni a fogékony vadfajoktól, amelyeket a Nébih laboratóriumába kell eljuttatni. A vérvizsgálatok elvégzése az állam által finanszírozott - tette hozzá a főállatorvos.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Győr vármegyében március 17-ig és további intézkedésig tilos minden olyan rendezvény, amely fogékony állatfajt mutat be. Ezen kívül az ilyen állatokat tartó turisztikai helyek sem látogathatók. Pásztor Szabolcs kiemelte, hogy minden olyan termék, amely a betegség terjedésében szerepet játszhat, és a kitöréshez bármilyen módon kapcsolódik, zár alá kerül, és megsemmisítik. Hangsúlyozta, hogy az érintett állatállomány felszámolása azonnal megkezdődik, és a tetemek megfelelő kezelése, valamint a folyamatos fertőtlenítés kiemelt figyelmet kap a hatóság részéről.