Cukorbetegek, figyelem! Egy újabb aggasztó fejlődés fenyegeti a betegek életminőségét: a létfontosságú gyógyszerek eltűnése. Mi állhat a háttérben, és milyen következményekkel járhat ez a közösség számára? Az egészségügyi ellátásban bekövetkezett változás

A metformint, a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére használt gyógyszert, akár el is tűnhet a piacról. Ennek hátterében egy új EU-s irányelv áll, amely mellett a gyógyszer rendkívül alacsony ára is szerepet játszik.

A metformin, amely a 2-es típusú cukorbetegség kezelésének egyik kulcsfontosságú gyógyszere, most a forgalmazásának leállításával néz szembe. Németországban körülbelül 2,9 millió ember támaszkodik erre a szerre, amelyet orvosi szempontból elsődleges választásként tartanak számon. A metformin nemcsak a vércukorszint csökkentésében segít, hanem a szív- és érrendszeri problémák kockázatát is csökkentheti, mindezt pedig rendkívül alacsony áron kínálja. Egy három hónapra elegendő adagért a gyártók átlagosan csupán 5,12 eurót kérnek. Érdekes módon ez a költséghatékonyság lehet az, ami a metformin sorsát megpecsételheti – figyelmeztet Martin U. Müller a német Spiegel magazinban megjelent cikkében.

Az új uniós szennyvíz-irányelv (UWWTD) arra kötelezi a gyógyszergyártókat, hogy részesedjenek a szennyvíztisztító telepekben alkalmazott további tisztítási szakasz költségeiből, amely a mikroszennyező anyagok kiszűrésére irányul. Az IQVIA gyógyszeradat-szolgáltató becslései szerint olyan gyógyszerek, mint a metformin esetében, ezek a többletköltségek akár a jelenlegi kiadások 445%-át is elérhetik. Németországban viszont a gyógyszerárakat törvény szabályozza, így a gyártók nem tudják áthárítani ezeket a megnövekedett költségeket. Ennek következményeként a piacvezető cégek, mint a Zentiva és a Sandoz, a metformin kivonásával fenyegetőznek. Josip Mestrovic, a Zentiva németországi vezetője kifejtette: "Egyetlen gyártó sem bírja el a metformin költségeinek négyszeresét anélkül, hogy azt a fogyasztókra ne hárítaná."

A metformin elhagyása következményekkel járna. Több millió betegnek kellene drágább alternatívákra, például gliflozinra, glutidra vagy inzulinra váltania. A magánszektorbeli Iges Intézet szerint ezek a gyógyszerek nemcsak akár tízszer drágábbak is, de más mellékhatásaik is vannak. Sok alternatíva injekciókat igényel, ami csökkentheti a kezelés betartását és korlátozhatja az érintettek életminőségét. Ez többletköltségeket is jelentene az egészségbiztosító társaságok számára. A metforminról átállás többletköltségei a becslések szerint évi akár 1,5 milliárd eurót.

A metformin csupán a jéghegy csúcsa a gyógyszeripar kihívásai között. Egyéb, alapvető hatóanyagok, mint az amoxicillin antibiotikum és a tamoxifen, amely az emlőrák kezelésében játszik szerepet, szintén érintettek lehetnek. Az első számítások arra utalnak, hogy a települési szennyvízkezelésre vonatkozó új irányelv miatt ezeknek a gyógyszereknek a költségei akár 116 százalékkal is megemelkedhetnek. Különösen aggasztó a helyzet a generikus gyógyszereket gyártó cégek számára, amelyek már most is rendkívül szűk haszonkulccsal dolgoznak. Az iparági képviselők véleménye szerint ez tovább rontja az európai termelés helyzetét, és komoly versenyelőnyt biztosíthat az ázsiai, különösen a kínai gyártóknak.

Az irányelv, amelynek középpontjában a vízvédelem támogatása áll, most komoly lobbitevékenységet generál. Miközben az Európai Bizottság szilárdan kiáll a "szennyező fizet" elve mellett, a kritikus hangok egy lehetséges ellátási válságra figyelmeztetnek. A vízipar képviselői aggodalmuknak adnak hangot, miszerint a közinfrastruktúra már most is túlterhelt. Ezzel párhuzamosan a gyógyszeripari lobbisták az ellátás biztonságát fenyegető potenciális kockázatokra hívják fel a figyelmet, míg a környezetvédelmi szervezetek határozottan ragaszkodnak az irányelv célkitűzéseihez, hogy elérhessék a környezetvédelmi törekvéseiket.

A költségek kérdése mindig is élénk vitákat generált. Az Európai Bizottság hatásvizsgálatában meglehetősen mérsékelt terheket feltételez a gyógyszeripar számára. Ugyanakkor a számítások valójában egészen eltérő eredményeket hoznak.

Az Európai Bizottság közzétette, hogy újraértékeli az irányelv gyógyszeriparra gyakorolt hatását. Várhelyi Olivér, az EU biztosa rámutatott, hogy a betegekre és az iparági szereplőkre nehezedő valós terhek valószínűleg túllépik a korábbi becsléseket. Ezen felül Lengyelország márciusban jogi lépéseket tett az irányelv ellen az Európai Bíróság előtt.

Fogy az idő: Néhány gyártó már jelezte, hogy bizonyos hatóanyagokat kivonhat a piacról, ha a költségeket nem osztják el másképp. A kritikusok ezért finanszírozást követelnek, például szennyvízdíjakon keresztül, hogy biztosítsák az alapvető gyógyszerekhez való hozzáférést a környezetvédelmi célok veszélyeztetése nélkül.