Zöld forradalom Budapesten: az ingatlanok energetikai korszerűsítése alapvető fontosságú téma

"Budapest zöld jövője nem csupán egy távoli cél, hanem közös elköteleződés" - hangzott el az első, Budapest Főváros által szervezett Föld Napja alkalmából tartott szakmai fórumon a Városházán. A rendezvényen várostervezők, közlekedési és klímaszakértők, kertészek, valamint más szakmai képviselők gyűltek össze, hogy megvitatják a főváros zöldstratégiáját, a jelenlegi kihívásokat, és felfedezzék a jövő lehetőségeit.

A főváros büszkén csatlakozott az Európai Bizottság "100 Klímasemleges és Okos Város" kezdeményezéséhez, amely a klímasemlegesség terén egy új korszakot nyithat Európában. Ennek a programnak a célja, hogy a résztvevő városok 2030-ra kidolgozzák saját klímasemlegességi stratégiájukat, ezáltal innovációs központokká válva, és példát állítva más települések elé a 2050-es klímasemlegességi célok elérésében.

**Budapest 2030: Jövőbeli Célkitűzések és Lehetőségek** A fővárosunk, Budapest, folyamatosan fejlődik, és a 2030-as év küszöbén fontos célkitűzéseket fogalmazunk meg, amelyek a város fenntarthatóságát, élhetőségét és versenyképességét növelik. 1. **Fenntartható közlekedés**: Célunk, hogy Budapest közlekedési rendszere zöldebb és hatékonyabb legyen. A tömegközlekedés fejlesztése mellett kerékpárutak és gyalogosbarát terek kialakítására összpontosítunk, hogy csökkentsük a légszennyezést és javítsuk a város levegőminőségét. 2. **Zöld város**: A városi zöldterületek növelése érdekében faültetési programokat indítunk és fenntartható parkokat alakítunk ki. Célunk, hogy Budapest egy zöld oázis legyen, ahol a természet és a városi élet harmóniában él egymással. 3. **Innováció és technológia**: A digitális fejlődés kihasználásával Budapest szeretne a technológiai újítások élvonalába kerülni. Smart city megoldások bevezetésével a város hatékonyabbá válik, és a lakosok életminősége is javul. 4. **Kulturális örökség megőrzése**: Budapest gazdag kulturális örökséggel bír, és célunk, hogy ezt megőrizzük a jövő generációi számára. Támogatjuk a művészeti projekteket és a helyi közösségek kulturális kezdeményezéseit. 5. **Szociális egyenlőség**: Fontos, hogy Budapest minden lakosa számára biztosítsa a lehetőségeket. A társadalmi integráció és a hátrányos helyzetű csoportok támogatása érdekében programokat indítunk, hogy mindenki számára elérhetővé tegyük a város adottságait. Ezek a célkitűzések nem csupán Budapest fejlődését szolgálják, hanem hozzájárulnak a város lakóinak boldogulásához és jólétéhez is. Budapest 2030-ra egy modern, zöld és élhető város szeretne lenni, ahol a múlt értékeivel együtt a jövő kihívásaira is választ ad.

- emelte ki Barsi Orsolya, a főváros Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője.

Hozzátette: Budapest lakásállományának 80 százaléka társasház, ami lassítja az energetikai korszerűsítéseket. A klímasemlegesség elérése 2030-ig mintegy 11 milliárd euróba kerülne, ám hasonló nagyságrendű megtakarítás is keletkezne - vagyis a beruházás hosszú távon megtérülne.

A Budapest Klímaügynökség fő célja épp az alacsony beruházási hajlandóság leküzdése, különösen a panellakások esetében. A nyári hőhullámok egyre gyakoribbak: a 30 Celsius-fok feletti napok száma a 2050-es évekre átlagosan 12 nappal, a század végére pedig 37 nappal nőhet. Ez súlyos egészségügyi és életminőségi kockázatokat jelent.

A közlekedés a fővárosi szén-dioxid kibocsátás 30 százalékáért felelős - mutatott rá Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója. Miközben Budapest lakossága stagnál, az agglomerációé folyamatosan nő.

A fővárosban tizenegy kerület területén nő a lakosság, míg a belső kerületekben folyamatos csökkenés figyelhető meg. Ennek következtében a közlekedésfejlesztés nem csupán egy állandó városi struktúrát céloz meg, hanem egy dinamikusan változó népesség igényeit szolgálja ki.

Jelenleg a város utcáin több mint 700 ezer jármű rója a kilométereket, és az autók átlagéletkora már túllépte a 16 évet.

A célkitűzés az, hogy 2030-ra a városi utazások ötödéből négy fenntartható módon valósuljon meg, legyen szó közösségi közlekedésről, kerékpározásról vagy gyaloglásról. Jelenleg Budapest élenjáró a lakosokra jutó éves közösségi utazások számában. A közeli cél az, hogy naponta 8-9 ezerrel többen válasszák a tömegközlekedést, miközben kétezerrel csökkentjük a közutakon közlekedő autók számát. Ehhez elengedhetetlen a villamoshálózat korszerűsítése és a trolibuszflotta bővítése is.

A fák jelentős része 70-80 éves, és egészségi állapotuk egyre romlik, hívta fel előadásában a figyelmet Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze. Súlyos gondokkal küzd a közterületi faállomány. A városi zöldfelületi borítottsága 65 százalék, ebben nem állunk rosszul, a közparki ellátottságot pedig személyenként hat négyzetméterről hét négyzetméterre szeretnék emelni.

A klímaváltozás a zöldfelületeket is sújtja. Bár az éves csapadékmennyiség 2050-ig csupán 7 százalékkal csökkenhet, annak eloszlása szélsőségesebb lesz: hosszabb aszályos időszakok, egyre gyakoribb özönvízszerű esők jöhetnek. Idén februárban például aszály volt - az ilyenkor szokásos belvizek helyett -, míg tavaly szeptemberben a Duna is megáradt.

A város innovatív térképes megoldásokat alkalmaz annak érdekében, hogy pontosan nyomon kövesse, hol van szükség beavatkozásra. Kiemelkedő figyelmet kapott a Népliget, az Új köztemető, és Rákosrendező területe, ahol egy nagyszabású közpark létrehozására készülnek.

A városi fák hűtőhatása nyáron elérheti a 6 Celsius-fokot is, erről Dezsényi Péter, a FŐKERT Kertészeti Divíziójának főigazgatója beszélt. A 110 ezer, FŐKERT által gondozott fa évente több mint 30 ezer tonna szén-dioxidot köt meg és jelentős mennyiségű szálló port is kiszűr. E faállomány ökológiai szolgáltatásainak értéke évente több mint 7,5 milliárd forint, teljes becsült értéke pedig 100 milliárd felett van. Mindezek ellenére a FŐKERT költségvetésének mindössze 25 százalékát fordítja a fákra. A szakember szerint a "tűzoltás helyett" proaktív faállomány-gazdálkodásra és modernizációra lenne szükség.

A lakossági épületek energetikai korszerűsítése az egyik legsürgetőbb feladat - hangsúlyozta Ámon Ada, a 2025-ben létrehozott Budapesti Klímaügynökség ügyvezetője. Európában már több mint 350 ilyen ügynökség működik, négyezer alkalmazottal.

Jelenleg az épületfelújítások aránya évente csupán 1 százalék körül mozog, ami jelentősen elmarad a dekarbonizációs célok eléréséhez szükséges minimum 4 százalékos rátától. Különösen ígéretes lehetőségek rejlenek a panellakásokban, ezért indították el a Budapesti Zöld Panelprogramot (BZP). Ez a program olyan projekteket támogat, amelyek legalább 30 százalékos energiamegtakarítást céloznak meg.

A program potenciálisan akár 16 milliárd forintnyi fejlesztési lehetőséget generálhat. Jelenleg már 11 kerülettel folynak egyeztetések, amelyek összesen 600 millió forintot ajánlottak fel a kezdeményezés keretein belül. A jövőbeni célok között szerepel, hogy a legnagyobb szükségben lévő háztartásokban felszámolják a szilárd tüzelésű fűtőberendezéseket, és legalább 200 lakóegység számára biztosítsanak korszerű, hatékony fűtési megoldásokat.